A májusfaállítás megérte a 21. századot

– A májusfaállításnak két jellegzetes formája ismert, az egyik a lányos házakhoz udvarlásként vagy elismerésként állított májusfa – mondta. – A másik a közösségi, azaz középületek, kocsmák előtt felállított fa. Zala, Somogy és Vas vármegyében és a Balatonnál a májusfa sudár és magas, letisztított kérgű magas fenyőfa, tetején lombbal, rajta szalagokkal, díszekkel, borosüveggel. Más tájakon kisebb, göcsörtösebb, esetenként a kerítéshez rögzített fácskák is voltak, illetve vannak divatban.

Hozzátette: a fa beszerzése a legények, legénybandák feladata volt, ez konkrétan a fa erdőről való ellopását jelentette. A fa felállításakor – bár közben alaposan a pohár fenekére néztek – igyekezett csendben lenni a társaság. „Észre se vettük. Csak reggel megyünk ki, ott van” – mesélte egy gelseszigeti adatközlő a lánya májusfája felállításának körülményeit. Más települések lakói is csendes, titkos májusfaállításról számoltak be. Az éjszakai falopás ás a fa leállítása többnyire erős ivászattal járt együtt, akárcsak a fa kivétele, azaz „kitáncolása” pünkösd táján.

– Örvendetes, hogy a májusfa megérte a 21. századot – fogalmazott Gyanó Szilvia. – Ma már többnyire a művelődési házak udvarára kerül, önkormányzati vagy egyesületi szervezésben, s kifejezetten a közösségi élmény érdekében állítják. Zalában egyre több település májusfáját láthatjuk a közösségi médiában is. A fa felállítása, majd a kivétele (kitáncolása) is közösségi alkalom. Ez régen is így volt és ma is így van.