Dr. Riba Ádám előadása a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület összejövetelén

A figyelmeztetések érkezhetnek testünk talán legfontosabb szerve, a szív felől. Szívünk elképesztő teljesítményéről, valamint a betegségeiről hallhatott előadást a minap a Zalaegerszegi Szív- és Érbeteg Egyesület tagsága dr. Riba Ádám kardiológus PhD szakorvostól, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház főorvosától. A klub elsőrendű feladatának tartja az egészségügyi ismeretterjesztést, ebben partnerre is talál a zalai orvosokban.

– Üreges szerv, két-két kamrával és pitvarral, melyek feladata a véráramlás vezénylése, irányítása. Jobb pitvarba érkezik a vér a testből, a jobb kamra továbbítja a tüdőbe, onnan jön a frissen oxigenizált vér a bal pitvarba, onnan tovább a bal kamrán keresztül halad a testbe – mutatta be a szívet dr. Riba Ádám, akinek közérthető előadását a szív világnapján, a szenior akadémián is hallhattuk, szívesen tesz eleget a felkéréseknek, hogy minél többet tudjunk testünk titkairól. – A szív körülbelül 115-120 ezerszer húzódik össze naponta, ez a szívdobbanás, az öklömnyi szerv ezáltal 8 ezer liternyi vért továbbít naponta, hogy ellásson oxigénnel 75 billió sejtet. Csak a szaruhártyánknak nincs szüksége vérellátásra. Az érhálózatunk 100 ezer kilométer hosszúságú, tehát egyetlen ember érhálózata több mint kétszer körbeérné a Földet az egyenlítő mentén.

Mivel beláthatóan életünk minden pillanatában szükségünk az irdatlan munkára, amit a szív értünk végez, a legfontosabb, hogy a problémáit időben észrevegyünk, hiszen az orvostudomány eredményei a segítségére siethetnek. Riba Ádám hangsúlyozta, a szívinfarktus, szívroham tüneteit fel kell ismernie a betegnek, a környezetének, a késlekedés visszafordíthatatlan folyamatokat eredményez. A mellkasi fájdalom, szorítás, a bal kar és váll fájdalma figyelmeztető, a szédülés, a hányás is intő jel. A magas vérnyomásra is oda kell figyelni, a cukorbetegség szintén rizikófaktor.

Mi okozza a gondokat?

Az erek, a szív körüli koszorús erek szűkülete, meszesedése, amit a táplálkozás és a mozgáshiány befolyásol. Zsír (koleszterin) halmozódik fel az érfalon, ha ott kiszakad, a szervezet javító mechanizmust indít be, de épp ez a védekezés okozza a véráram leállását, a szövet elhalását az adott szakaszon. A szűkülést, elzáródást katéteres eljárással ki lehet nyitni. Ez ügyben 2005 óta jó helyzetben vagyunk Magyarországon, mert akkor szervezték meg a központi 24 órás infarktusügyeletet, a katéteres laborok összekapcsolásával a mentő azonnal a legközelebbi laborba szállítja a beteget. Ennek ellenére egy friss adatsor alapján az európai országok közt csak Lettország és Litvánia van rosszabb helyzetben, mint Magyarország, ami a szív- és érrendszeri betegségeket és azok tragikus kimenetelét jelenti.

Az okok a fentiekben említettek miatt ismertek. Jó lenne több halat, zöldséget, gyümölcsöt enni és kevesebbet azokból a finomságokból, melyek a rossz koleszterinért felelősek. Jó lenne kevesebbet ülni, többet sétálni, kocogni, kirándulni, biciklizni. Nem kéne dohányozni, túl sokat poharazgatni. (Világos, mindenki tud ellenpéldát: „sose ivott, nem volt túlsúlya, folyton kerékpározott, mégis a szíve vitte el”. Talán genetikus okok is szerepet játszanak. )

Mennyivel jobb a megelőzés, mint a beavatkozás, mondta dr. Riba Ádám, aki videón is bemutatta a katéteres eljárást, ami látványosan tárta elő a koszorúér kinyitását, illetve egy másikon láthattuk azt is, hogy a rosszul záró szívbillentyűt is ki tudják cserélni ezzel az eljárással, ebből a megyei kórház kardiológiai osztályán már 50-et végeztek el. Korábban a billentyűcseréhez nyitott mellkasi szívműtétre volt szükség, ez elkerülhető. A comb artériáján haladnak fel a szívhez a katéterrel, ami összehajtogatva viszi a billentyűt, odaérve ballonnal tágítja az összeszűkült területet, a régi, elmeszesedett billentyűt kiiktatja, végül behelyezi az újat. A beavatkozás után egy héttel kezdődhet is a rehabilitációs folyamat. Forradalmi a fejlődés a pacemakerek területén is, a szívritmust szabályozó eszközök egyre kisebbek, és egyre hosszabb élettartamúak, vezeték nélküliek, szintén vénán keresztül helyezik be. A Micra nevű eszköz például mindössze egy apró ceruzaelem nagyságú.

Megtudhattuk azt is, hogy a 70 éven felüli populációban minden 10. embert érint a szívritmuszavar, közülük a leggyakoribb pitvarfibrilláció, ami 80 százalékban gyógyítható.

Ha mégis bekövetkezik az infarktus és a beteg légzése, keringése, szíve megáll, a környezet tudatos magatartása kulcskérdés. Miközben értesítik a mentőket, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést, hiszen, ha az agy 5 percnél több ideig nem kap oxigéndús vért, maradandó károsodást szenved. Nincs légzés, nincs keringés, de mellkaskompressziót alkalmazva esélyt adhatunk a betegnek, amíg kiér a mentő. Közel térdelünk a fekvő beteghez, a mellkas közepén a szegycsont felett percenként százszor 5 centi mélyen ütemesen nyomjuk le, tartjuk lent és engedjük fel egymásra helyezett tenyerünket, nyújtott könyékkel.  

Helyzetfelismerés, higgadtság és kitartás, adott útravalót a vészhelyzethez dr. Riba Ádám főorvos, akihez számos kérdést intéztek a klubtagok. Érzékelhető volt, a tudatossággal nincsen baj, inkább a korszerű és gyors diagnózishoz, kezeléshez való hozzájutás vonzataira utaltak a hozzászólások.